Csendes barátaink

A kép jelenet a filmből – forrás: Mozinet sajtóanyag

Már akkor sejtettem, amikor először hallottam a Csendes barát című filmről, hogy ez egy „Botanical Mind” film lesz. Nem a szó módszertani értelmében – hanem abban a mélyebb értelemben, ahogyan a természethez való kapcsolódásról gondolkodik. Amikor decemberben, az Urániában megnéztem a premier előtti vetítést, ez az érzés csak tovább erősödött bennem. Izgatott voltam, mert úgy éreztem: valami olyasmiről szól, ami nagyon közel áll hozzám.

Természetesen az ember és természet kapcsolata nem új keletű gondolat, és nem én fedeztem fel a „spanyol viaszt”. Mégis különös élmény volt azt érezni, hogy talán Enyedi Ildikó is időnként ugyanazon morfondírozik, amin én is, szóval nagyon izgatott voltam.

A természet nem háttér, hanem kapcsolat

A Csendes barát nem pusztán a természet szépségét mutatja be. Sokkal inkább azt a finom, gyakran észrevétlen kölcsönhatást bontogatja, amely az ember és a növényvilág között létrejöhet. A film három történeten keresztül mutatja meg az ember és növények találkozását, ahol a kert, a fa, a növények nem díszletek, hanem aktív „szereplők”.

A filmben több emberi élethelyzet rajzolódik ki, amelyekben a növények nem környezetként, hanem tanúként vannak jelen. Ez a fajta jelenlét ma már szokatlan számunkra. A modern életben a természet gyakran funkció: kikapcsolódás, sport, dekoráció. A film azonban arra emlékeztet, hogy a természethez való viszony nem tevékenység, hanem kapcsolat. És ez a különbség nem csupán költői – hanem tudományosan is jelentős.

Nem véletlen, hogy a Csendes barát a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába került, és nemcsak művészeti, hanem fenntarthatósági és kritikai elismerésekben is részesült. A nemzetközi visszhang jól mutatja: az ember–természet kapcsolat kérdése mára globális idegrendszeri témává vált.

Miért rezonál most ennyire ez a kérdés?

A klímaválság, a kiégés és a mentális túlterheltség korában egyre többen érzik azt, hogy nem pusztán pihenésre van szükségük, hanem újracsatlakozásra. Nem még egy technikára, nem újabb teljesítménycélokra, hanem valamire, ami lassít, szabályoz és visszavezet az alapokhoz.
A film is ezeket a kérdéseket járja körül, sokszor szavak nélkül, fantasztikus képi világgal.

Mit mond erről a tudomány?

A film valójában a művészi képzelet eredménye, ám az ember természet kapcsolódások rég óta kutatott témát jelentenek. Az elmúlt évtizedekben külön tudományterületek jöttek létre annak vizsgálatára, hogyan hat ránk a természettel való kapcsolat. A környezeti pszichológia és az ökológiai pszichológia kutatásai egyértelműen igazolják, hogy a természettel való kapcsolódás csökkenti a krónikus stresszt, segíti az idegrendszeri szabályozást, javítja a figyelmet és az érzelmi stabilitást.

Fontos felismerés, hogy nem önmagában a „kint töltött idő” a kulcs, hanem az, hogy kapcsolatba lépünk-e a természettel – akár közvetlen jelenléten, akár megfigyelésen, vizuális kapcsolódáson, képeken keresztül.

Már több mint húsz éve születtek olyan kutatások, amelyek megpróbálták mérhetővé tenni a természethez való belső kapcsolódást. Mayer és Frantz (2004) kidolgozták a Connectedness to Nature Scale (CNS) nevű mérőeszközt, amely az egyén természeti világhoz való érzelmi kötődésének szintjét vizsgálja. Ezek a tanulmányok alátámasztották az ökopszichológusok azon állítását, hogy a természethez való kapcsolódás nemcsak az ökológiai viselkedés, hanem a szubjektív jóllét fontos előrejelzője is.

Azóta számos kutatás született a témában, és ma már tudományosan igazolt, hogy a természetben töltött időnek jelentős mentális és élettani egészségvédő hatása van – mégis meglepően kevéssé része a mindennapi gondolkodásunknak.

NE és NC – nem mindegy, hogyan kapcsolódunk

A kutatások világosan különbséget tesznek a természethez való hozzáférés és jelenlét (Nature Exposure / NE) és a természethez való belső, pszichológiai kapcsolódás (Nature Connectedness / NC) között.

Az eredmények szerint nem önmagában az számít igazán, hogy milyen gyakran vagy mennyi ideig tartózkodunk zöld környezetben, hanem az, hogy milyen minőségű kapcsolatot élünk meg a természettel. A magasabb természetkapcsolódás (NC) erősebben növeli az élet értelmességének és az elégedettségnek az érzését, míg a rendszeres zöldterület-látogatás inkább a rossz mentális állapotok – például a depresszió – csökkentésében játszik szerepet.

A kutatások egyik legfontosabb üzenete az, hogy a természet nem csupán „környezet”, hanem kapcsolat. Ha ezt a kapcsolatot tudatosan fejlesztjük, az önmagában is mérhető mentálhigiénés védőfaktorrá válik.

Kommunikálnak-e a növények?

A filmben megjelenő növényi „kommunikáció” sokakban felveti a kérdést: mindez csupán metafora, vagy van tudományos alapja? Peter Wohlleben A fák titkos élete című könyve, valamint Suzanne Simard kanadai erdőökológus kutatásai rámutatnak arra, hogy a fák a talajban létező mikorrhiza-hálózatokon keresztül tápanyagokat, kémiai és hormonális jelzéseket osztanak meg egymással, és stresszválaszokat közvetítenek.

Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem tudatos, emberi értelemben vett kommunikációról van szó, hanem ökofiziológiai jelátvitelről. Mégis: ezek a folyamatok valósak, mérhetők, és alapjaiban megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy a növényvilág passzív, „néma” háttér lenne.

Kapcsolódás mint belső folyamat – a Botanical Mind szemlélete

A Csendes barát és a Botanical Mind gondolatisága ugyanarra az alapfelismerésre épül: a változás nem mindig a megértésből indul, hanem a kapcsolódásból.
A Botanical Mind módszertanában a növények és a botanikai képek nem eszközök, hanem kapcsolati felületek. Nem elemzünk, nem diagnosztizálunk, hanem teret adunk annak, hogy a természet vizuális nyelve megszólítson. Ahogyan a Csendes barát sem mondja meg, mit kell éreznünk, úgy a Botanical Mind sem ad kész válaszokat. Ehelyett lehetőséget teremt: lelassulásra, megfigyelésre, belső mozgásokra.

Örülök, hogy egyre többen gondolkodnak az ember és természet kapcsolatáról. Ha tehetitek, nézzétek meg a filmet! Mindenkinek ajánlom, aki kicsit is vonzódik természethez, akárcsak néha elméláz a kertjében, de azoknak is akik nyitottak a jóga, taichi, meditáció világára, vagy időnként tépelődnek tudományfilozófiai kérdéseken.

(A plakát a Csendes barát film Facebook Oldalán található karakter plakátok közül a kedvencem.)