Mesélő botanikai képek a növénygyűjtés hajnaláról

Mesélő botanikai képek a növénygyűjtés hajnaláról

Az úgy kezdődött, hogy Emma izgatottan hívott és átküldött egy videót, amin egy nagy színes könyvet lapozgat. Épp a Museum of Manchesterben volt, ahol észrevette a Catesby’s Natural History-ról szóló csodás kötetet.

Van, akit a menő cuccok, vagy szuper parfümök hoznak lázba, engem az érdekes növények és a botanikai képek. Szóval a lányom nem úszta meg, hogy haza kelljen cipelnie ezt a gyönyörű ámde vaskos kiadványt, és bekerült a fa alá nagy örömömre.

Most itt vannak együtt a másik két gyönyörűséggel, nagy botanikai klasszikussal, Mary Vaux Walkott és Mariann North csodás könyveivel, és estéről estére csillogó szemmel lapozgatom ezeket a remekműveket. Szóval azt gondoltam megmutatom nektek, elsőként a legfrissebet a Catesbyt, áttekintve a képek keletkezésének érdekes történetét. Sőt egy kihívást is szeretnék felfűzni erre a témára, aminek eredményét ingyenesen le lehet majd tölteni, illetve be is lehet majd csatlakozni akinek van kedve velem festeni. Szerencsére a kötet nem „csupán képes könyv” hanem a szerző, Stephen A. Harris botanikus és tudománytörténész részletesen bemutatja, hogyan született meg Mark Catesby atlanti világról alkotott képi univerzuma. Higgyétek el érdemes beleolvasni, mert itt most tényleg igaz, hogy „régen minden más volt”.

Kezdet – ki volt Mark Catesby?

Mark Catesby (1683–1749) angol természettudós volt, akit egy angol úriemberekből álló csoport támogatott (mai megfogalmazásban szponzorált) annak érdekében, hogy a 18. század elején felfedezze a Tizenhárom Gyarmat legdélibb területeit és a Bahamákat, és onnan növényeket gyűjtsön.

Ő maga két hosszabb expedíciót tett:

• 1712–1719 között Virginiában és a környező területeken gyűjtött növényeket és állatokat,
• majd 1722–1726 között még alaposabb gyűjtő-kutató útra indult Dél-Carolinába, Georgia térségébe és a Bahamákra.

Az utak eredményeként a The Natural History of Carolina, Florida and the Bahama Islands (1729–1747) című mű szerzőjeként és illusztrátoraként Catesby neve ismertté vált a georgiánus kori Anglia művelt köreiben. Emellett az általa Angliába küldött élő növények bekerültek a hatalmasok és a tehetősek kertjeibe, és ma is számos közülük megtalálható a hagyományos kertekben.

Nehéz mai fejjel átérezni ennek a jelentőségét, hisz akkoriban a megbízható tudományos információk elsősorban ilyen expedíciókból származhattak. Az e térségek gazdasági lehetőségeinek felfedezése iránti kíváncsiság lehetővé tette a pontos, akár tudományos igényű információ gyűjtést.

Akkor még másképp gondolkodtunk a növényekről

A másik érdekes aspektus, hogy ma már a növények leírásánál a kettős nevezéktanban gondolkodunk, ám Catesby és Linne kortársak voltak. Mark Catesby művének első része 1731-ben, az utolsó kötete 1743-ban jelent meg. Ezzel szemben Linné kettős nevezéktana (binomiális nomenklatúra)1753-ban, a Species Plantarum megjelenésével vált hivatalossá. Vagyis Catesby a Linné előtti átmeneti korszakban dolgozott: abban az időben, amikor a természetrajz már megfigyelésen és empírián alapult, de az egységes tudományos nevezéktan még nem szilárdult meg.

Ezért Catesby képein és leírásaiban hosszú, leíró latin nevek (polinominák) szerepelnek, nem a ma ismert kétnevű fajnevek. (Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy Linné maga is felhasználta Catesby munkáit, több észak-amerikai növény és állat fajleírásánál támaszkodott illusztrációira és megfigyeléseire, és később nevet adott nekik.) Így Catesby műve valójában hídként áll a „képes természetrajz” és a modern tudományos rendszerezés között. ám ez akkoriban azért más elvárásokat jelentett, mint amit egy mai tudományos mű iránt támasztanánk.

A mű korabeli jelentősége: kertészeti és tudományos porjekt

A 18. századi Európában – szerencsére - elegendő anyagi forrás és érdeklődés állt rendelkezésre ahhoz, hogy piac alakuljon ki a kiváló minőségű, illusztrált természettudományos könyvek számára, amelyek olyan területeket mutattak be, amelyeket az európaiak ekkor még alig ismertek. Ebben a keretben Catesby könyve úttörőnek számított – egészen a 19. századig nem született hozzá hasonló munka Észak-Amerika növényeiről és állatairól. Olyan művek, mint John Lawson A New Voyage to Carolina (1709) című könyve, tekintélyesnek számítottak, de kevés illusztrációt tartalmaztak, míg az illusztrált kötetek gyakran európai kertekben vagy múzeumokban látott növényekről és állatokról szerzett ismeretekre épültek. Ezzel szemben Catesby Natural History című műve az alapos terepi megfigyeléseket ötvözte Észak-Amerika növényeinek és állatainak sajátos ábrázolásmódjával, összesen 220 kézzel színezett táblán.

Catesby észak-amerikai tevékenységének leírása a Natural History-ban nem egy utazási napló, sokkal inkább egy olyan szerző átgondolt reflexióit tükrözi, aki évtizedekkel a terepi megfigyelések után publikálta tapasztalatait, miközben egyszerre próbált megbirkózni a felhalmozódó információmennyiséggel és megfelelni a könyvvásárló közönség elvárásainak. Catesby leírta azokat a tájakat, amelyeken keresztül utazott, valamint gondolatait az őslakos és rabszolgasorban élő emberekről, továbbá módszereit a konzervált és élő példányok gyűjtésére vonatkozóan.

A kötet hatása időn és téren át ma is érezhető, ha a képeket nézegetjük, képesek megragadni az emberek képzeletét. Ha Catesby csupán példányokat gyűjtött volna, ahelyett, hogy megfigyeléseit illusztrálta és közzétette volna, valószínűleg – sok más természettudóshoz hasonlóan – csupán lábjegyzet maradt volna utána. Széles körben elismert illusztrációi azonban felkeltették az érdeklődést a gyarmati Amerika természettörténete iránt, és a modern közönség számára is érzékeltetik az észak-amerikai fajok és tájak sérülékenységét és törékenységét.

A mű keletkezése több szempontból is érdekes: természettudósok munkája körül összetett patrónusi, kötelezettségi, kereskedelmi hálózat alakult ki, melyben az akkori mecénások a többet gondoltak az utókorra, mint az manapság divatos. Ennek megfelelően Catesby számára elengedhetetlenné vált, hogy további együttműködéseket alakítson ki a londoni támogatók pénzügyi segítségén, valamint a Karolinákban és a Bahamákon élő emberek gyakorlati támogatásán túl. Faiskolai kertészek és megrendelőik kulcsszerepet játszottak a visszaküldött magok csíráztatásában és elszaporításában. Ezek a magok később hozzájárultak az észak-amerikai növények meghonosításához az európai kertészetben. Megfigyeléseinek széles körű terjesztéséhez pedig illusztrátorokra, nyomdászokra, kiadókra és könyvkereskedőkre is szükség volt.

Tudósból művész

Érdekes tény, hogy ahogy a botanikai festészet hajnalán többen kezdtek így, Catesby sem volt képzett festő, de öntanuló technikával – ceruzával, tintával és akvarellel – saját rajzokat készített, amelyeket aztán a rézkarcokhoz adaptált. Ez a kiadvány kétkötetes, kézzel színezett rézmetszetekből áll, összesen 220 illusztrációval, amelyekhez angol és francia szövegek tartoznak. A mű forradalmi módon helyezte a növényeket és az állatokat együtt a tájba, így már nem csupán élettelen minták voltak, hanem ökoszisztémába ágyazott lények.

Pont ez a növény-állat kombináció az, ami nagyon meseszerűvé teszi a képeket. Bár nagyrészt ő maga készítette a metszeteket, a kutatások szerint nem minden kép forrása kizárólag az ő rajza volt: néhány illusztrációt más művészek alkotásai inspiráltak vagy egészítettek ki, például Everhard Kick és Georg Dionysius Ehret képei bekerültek a gyűjteménybe.

Az újra és újra felfedezett alkotó: a biodiverzitás első krónikása

A művet többször újrakiadták 1754-ben és 1771-ben, és még később is keresett gyűjtői darab maradt. A fennmaradt első kiadásból ma világszerte csak néhány tucat példány létezik, amelyek a bibliotekák és múzeumok ritkaságai között vannak számontartva. Számos múzeumi kiállítás, különösen természettörténeti és könyvritkaság-gyűjteményekben bemutatja a Catesby-lapokat és az eredeti vízfestményeket. Érdekesség, hogy olyan fajokat is dokumentál, amelyek ma már kihaltak, vagy közel állnak a kihaláshoz, mint például a karolinai papagáj vagy az királyharkály, vándorgalamb.

Művének utóéletét az utóbbi évtizedekben jelentős digitalizációs projektek és centenáriumi kiállítások hozták újra köztudatba, hangsúlyozva szerepét az ökológiai gondolkodás hajnalán. A British Library gyűjteményében őrzött példányok (köztük Sir Hans Sloane hagyatéka) ma már teljes egészében elérhetőek online, míg a Royal Collection Trust (a brit királyi család gyűjteménye) 1997–1998-ban a Queen’s Gallery-ben, majd 2017-ben a charlestoni Gibbes Museum of Artban rendezett nagyszabású tárlatot a III. György király által 1768-ban megvásárolt eredeti akvarellekből. Ezek a kiállítások elsősorban azt emelték ki, hogy Catesby – Audubon előtt egy évszázaddal – elsőként ábrázolta az állatokat természetes élőhelyükön, növénytársulásokkal együtt; az utóbbi évek megemlékezései (például a Catesby Commemorative Trust 2012-es és 2022-es szimpóziumai) pedig már a mára kihaltnak vélt fajok első tudományos megfigyelőjeként és a biodiverzitás korai krónikásaként mutatják be az alkotót.

Jó hír, hogy bár a kötet most csak az én kezemben van, de bárki nézegetheti a képeket számos ingyenes digitális archívumban, melyek alább linkelek is. A Catesby kihíváshoz, amiről a következő bejegyzésben fogok írni érdemes is átböngészni őket.

Felhasznált források:

  Harris, Stephen A. (2024). Catesby’s Natural History. Oxford: Bodleian Library Publishing.

Costantino, Grace (2016, September 1). Catesby’s Magnificent Natural History, In Three Editions. Biodiversity Heritage Library Blog: https://blog.biodiversitylibrary.org/2016/09/catesbys-magnificent-natural-history-in-three-editions.htm

Royal Collection Trust: Catesby eredeti akvarelljeinek története és digitális katalógusa https://www.rct.uk/collection/stories/natural-history-in-the-royal-library/the-natural-history-of-carolina-florida-and-the-bahama-islands-vol-i

Gibbes Museum of Art: A 2017-es "Artist, Scientist, Explorer" kiállítás összefoglalója https://www.gibbesmuseum.org/exhibitions/artist-scientist-explorer-mark-catesby-in-the-carolinas/83

·        University of South Carolina: A 2022-es centenáriumi kiállítás a Catesby-központ gondozásában https://sc.edu/uofsc/posts/2022/05/catesby_exhibit_steps_into_history_for_wildlife_nature_art.php

A képeket böngészheted itt:

·        Public Domain Image Archive – Mark Catesby digitális képgaléria (public domain):
https://pdimagearchive.org/galleries/artists/mark-catesby/undefined/undefined/random/desc

·        OCLC ContentDM Digital Collections – Mark Catesby Collection:
https://cdm17173.contentdm.oclc.org/digital/collection/catesby

·        Biodiversity Heritage Library – The Natural History of Carolina, Florida and the Bahama Islands (teljes kötetek):
https://www.biodiversitylibrary.org